Mészáros Károly Városi Könyvtár
Intézmény
neve: Mészáros Károly Városi Könyvtár
Intézmény címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út
7.
Intézmény elérhetoségei (telefonszám, email):
E-mail: hd.konyvtar@gmail.com
Tel.: 52/572-016; 52/572-017;
Intézményvezeto neve: Gergely Péterné Papp Valéria Margit
- Tel.: 30/237-7426
Intézmény honlapjának címe: https://www.hdkonyvtar.hu/
Intézmény tevékenységi köre: közgyujteményi és könyvtári tevékenység
Jövokép
Hagyomány, tudás,
lehetoség ezt adja a könyvtár.
A Mészáros Károly Városi
Könyvtár a közmuvelodés, valamint a könyvtári kutatások központi szakmai
intézménye. Munkájában követi a társadalmi változásokat, az aktuális fejlesztéseket,
a társadalom és a könyvtárhasználók elvárásait. Segítséget nyújt a
kikapcsolódni vágyóknak, valamint a tanuláshoz, az önképzéshez.
Az
értékek teremtésével, megorzésével, közvetítésével egy élhetobb társadalmat
hozunk létre. Könyvtárunk megfelel a XXI. századi kihívásoknak, kulturális és
információs tárházként muködik. Folyamatosan fejlodo szolgáltatásainkkal,
korszeru infrastruktúrával a város megbecsült intézményévé válunk.
A könyvtári épület külso felújítása, a futéskorszerusítés
elodázhatatlan feladat. A megújuló intézmény a város rangjához, az olvasók igényeihez,
elvárásaihoz igazodik.
Küldetésnyilatkozat
Az olvasókörtol az olvasóközönségig!
A Mészáros Károly
Városi Könyvtár általános gyujtoköru, nyilvános könyvtár.
A könyvtári rendszer alkalmas a 21. századi
könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott
információnak, felhalmozott tudásnak, valamint muveltségnek mindenki számára
hozzáférhetové tételével élheto várost alakítunk ki, amelyben mindannyian
otthon lehetünk.
Innovatív szolgáltatásainkkal helyi információs központként
muködünk, mint a tudásalapú társadalom alapintézménye. Szoros integrációt
alakítunk ki a város intézményeivel, civil szervezeteivel. Szellemi-kulturális
értékközvetítoként hozzájárulunk városunk fejlodéséhez. Könyvtárunk közösségi
tér, hagyományos találkozóhely minden korosztály számára.
Minoségpolitikai nyilatkozat
A
Mészáros Károly Városi Könyvtár vezetése és minden dolgozója ezen
nyilatkozatban kívánja a minoségi munka iránti elkötelezettségét
kinyilvánítani, megerosíteni.
Folyamatosan
gyarapított gyujteményével, változatos, bovülo szolgáltatásaival és kiváló
partnerkapcsolati rendszerével a leheto legmagasabb szinten, mindenki számára
elérheto módon igyekszünk az igényeket kielégíteni.
Értéket
közvetítünk, ez számunkra azt jelenti, hogy munkánkat lelkiismeretesen,
emberségesen, szakmailag magas színvonalon végezzük.
A
Könyvtár közösségi térként nagyon fontosnak tartja, hogy látogatói számára a
szabadido aktív, tartalmas eltöltésének színhelye legyen, a hagyományos
szolgáltatásain túl változatos programkínálatával várja a különbözo korosztályok
képviseloit.
A Mészáros Károly Városi Könyvtár nyilvános könyvtári ellátást biztosító az országos könyvtári rendszer részét képezo települési könyvtár.
A könyvtári munka minoségét
meghatározzák a következo okiratok:
§
Alapító okirat
§
Szervezeti és
muködési szabályzat
§
Gyujtoköri
szabályzat
A könyvtár alapfeladatai:
§
Biztosítja
Hajdúdorog területén a nyilvános könyvtári ellátást.
§
A fenntartó
által kiadott Alapító Okiratban és Szervezeti és Muködési Szabályzatban
meghatározott fo céljait nyilatkozatban teszi közzé.
§
Gyujteményét
folyamatosan fejleszti, feltárja, megorzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja.
Gyujteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfeleloen alakítja.
§
Helyismereti
információkat és dokumentumokat gyujt, helyismereti kutatásokat végez.
§
Közhasznú
információs szolgáltatást nyújt.
§
Tájékoztat a
könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól.
§
Biztosítja más
könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését.
§
Részt vesz a
könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
§
Ismeretterjeszto
tevékenységet folytat.
Az
alapfeladatokon nyugvó alaptevékenységek ellátása:
§
A lakosság
általános tájékozódásához, muvelodéséhez, tanulásához, továbbképzéséhez,
szakmai munkájához, az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumok,
információk biztosítása.
§
Könyvtári
anyagok helyben vagy otthoni használatát eredeti formában, vagy másolatban
biztosítja.
§
Hajdúdorog
város és környékének múltját, jelenét bemutató dokumentumok beszerzése,
feltárása, és hozzáférhetové tétele. Eloadásokat, vetélkedoket szervez, hogy a
városban élok minél jobban megismerjék településüket.
§
A könyvtár
részt vesz a tanulóifjúság könyv- és könyvtárhasználati ismereteinek
gyarapításában, könyvtári foglalkozások, rendezvények szervezésével. Ennek
érdekében szorosan együttmuködik a város oktatási intézményeivel.
§
A könyvtár
segíti a várost bemutató kiadványok megjelenését.
§
Önálló
kiadványa a Hajdúdorogi füzetek.
§
A könyvtár
tevékenységét összehangolja más közmuvelodési intézmények tevékenységével.
Alaptevékenységének megvalósításához eloadásokat, tanfolyamokat, vetélkedoket,
tábort szervez.
§
A könyvtár
internet-hozzáférést biztosít az érdeklodok, használók részére.
§
Elektronikus
ügyintézésben segítséget nyújt.
§
NAVA Pont: A
Filmarchívum által digitalizált és felújított, 1945-1981 között gyártott
filmtörténeti jelentoségu száz magyar film és 1931-1944 közötti több száz
filmhíradó elérhetoségét a NAVA ponton keresztül tudjuk biztosítani.
§
Szerkeszti és
kiadja a Hajdúdorogi Újságot.
§
Helytörténeti
anyagok digitalizálása.
Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. Zavadka, 1890. február 2.)
Magyar író, ügyvéd és helytörténész. Édesapja az 1831-es kolerajárvány
áldozata lett, taníttatásáról Kerekes Demeter hajdúdorogi esperes gondoskodott.
Debrecenben, Nagyváradon, Pesten és Pécsett tanult, majd a pesti egyetemen
jogot hallgatott, 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. 1846-tól Moson vármegye tiszti
alügyésze.
Saját bevallása szerint elsosorban író, újságíró és
helytörténész volt, és inkább a napi betevo megkeresése miatt lépett a neveloi
és ügyvédi pályára. Összesen 26 könyv és több mint 800 tanulmány szerzojeként
ismert. Írásaiból képet kaphatunk szélesköru muveltségérol, hiszen korának
szinte minden témájában írt. Volt pszichológiai, szociológiai, történelmi,
egyháztörténeti, kultúrtörténeti, mezogazdasági, erdogazdasági, jogi,
jogtörténeti, pénzügyi, közigazgatási, politikai és egyházpolitikai témájú alkotása
is. 1843-tól foglalkozott újságírással, a konzervatív Gyulde címu lap
munkatársa, de több korabeli lapban is jelentek meg írásai.
Írói pályájára életútja jelentosen rányomta a bélyegét.
1848 májusában Pestre költözött és mivel látta, hogy a forradalom vezetoi nem
neheztelnek rá korábbi újságírói tevékenysége miatt, átállt a szélso radikális
oldalhoz és annak egyik hangadója lett. Az 184849-es forradalom és szabadságharc aktív résztvevoje volt, aki a harcokban egészségi
állapota miatt ugyan nem vehetett részt, de írásaival, szervezoi
tevékenységével jelentos szerepet vállalat a forradalom alatt. 1848 nyarától
postaügyi számvevo, 1849 tavaszától a Perczel Mór vezette hadtest
haditudósítója. Többek között o adta nevét, és o írta az alapszabályzatát
az Egyenloségi Társaságnak, amely a szabadságharc idején
fontos politikai tömörüléssé vált Madarász László elnöklete
mellett, Mészáros volt a társaság titkára. Ezután hadi tudósítóként is muködött
a bács-bánáti és a tiszai seregek mellett is. A szabadságharc bukása után
bujdosni kényszerült, majd Ung
vármegye törvényszéki ülnöke lett.
1852-ben egyik könyve miatt elbocsátották az állásából, 1854-tol ügyvédi
praxist folytatott, késobb ismét Pestre költözött, ahol újságírással és szépirodalommal
foglalkozott. Az 1860-as években visszaköltözött Ung vármegyébe, ideje nagy
részét Ungvárott vagy közeli birtokán, Zavadkán töltötte.
Forradalmi tevékenysége miatt megfosztották hivatalától, késobb ügyvédi
praxisától is.
A forradalom tehát Mészáros Károly egész életpályáját
meghatározta, és nem volt ez másként alkotói pályájával sem. 1848 elott több
muve is a francia forradalom vívmányairól, az egyenloségrol szól. Ezek közül
az Európa legújabb alkotmányai címu alkotása volt
kiemelkedo. Késobb egyre több jogi témájú muvet írt, hogy megélhetését
biztosítsa, és miután Ungba költözött, egyre több történeti áttekinto írása
jelent meg a ruszinokról. Ezekbol az idokbol kiemelkedik a Magyarország népei történetileg, s politikailag címu
muve, illetve Ungvár története. Több mint
harminc újságban jelentek meg cikkei, többet szerkesztett, és o alapította meg
többek között a Kárpáti Hírnököt, az Ungvári Hírlapot és
a Magyar Községjegyzot is.
Haláláról csak a Budapesti Hírlap 1890. februári 49. száma
értesítette az olvasókat:
elhunyt
Hajdúdoroghy Mészáros Károly ügyvéd, iskolaszéki volt elnök, Ungmegye tb.
fojegyzoje, e hó 2-án Zavatkán, 69 éves korában, végelgyengülés következtében.
A megboldogult 1861-ben megírta Ungvár város monográfiáját,
Ungmegyének szintén általa írt monográfiáját pedig most adja ki a megye.
Megalapította az Ung címu heti lapot, amelynek késobben is fomunkatársa volt. A
hatvanas években surun írt történeti és publicisztikai cikkeket a fovárosi
lapokba is.
1971 októberében Mészáros Károly emléktáblát avattak
Hajdúdorogon, amely a Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskolájának falán
található. A városi könyvtár felvette a nevét 1991. július 20-án. 2011-ben a
névfelvétel 20. évfordulója tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Mészáros
Károly Városi Könyvtár falán. A névfelvétel 30 éves évfordulóján (2021.
július 20-án), a déd-és ükunoka látogatott el az intézménybe. A hajdúdorogi
programmal szinte egy idoben emlékeztek meg Ungváron is a névadó születésének
200 éves évfordulójáról. Munkássága, emléke tovább él az utódok, a szülováros
és Ungvár emlékezetében.
Farkas Lajos (1821. máj. 21.- 1894. dec. 3.)
Ma már teljesen természetesnek tunik, hogy templomainkban a
szertartásokat kizárólag magyarul végzik, s hogy egyházi szervezetünk,
egyházmegyénk van. Csakhogy ez korábban nem így volt. Oseink szláv és román
püspökök fennhatósága alá tartoztak, a szertartásokat tévesen orosznak nevezett
ószláv, illetve román nyelven végezték. A magyar hívek e nyelveket nem
értették, a szertartásokba nem tudtak bekapcsolódni. Az idegen szertartási
nyelv miatt a közvélemény oroszoknak, oláhoknak tekintette oket, s emiatt a társadalomban
hátrányos helyzetbe kerültek. Elofordult, hogy egy-egy magyar görögkatolikus
hívonek választania kellett osi szertartása és a nemzetisége között, így nagyon
sokan hagyták el a görög szertartást. Ez a folyamat a magyar görögkatolikus
értelmiségi réteget szinte megtizedelte.
Ezt az áldatlan helyzetet ismerték fel már a XVIII.
században azok a magyar görögkatolikus papok, akik szertartásainkat, vagy
legalább azok egy részét magyarra fordították, és egyes szertartásokat minden
felsobb engedély nélkül, önhatalmúlag magyarul kezdték végezni. Azonban ez a
megoldás a magyar egyházközségek híveit nem elégítette ki, ok a teljes magyar
liturgiát igényelték. Emellett a 48-as szabadságharc után egyre fokozódtak a
nemzetiségi ellentétek. Mindez arra késztette a legnagyobb magyar egyházközség,
Hajdúdorog elöljáróit, hogy mozgalmat indítsanak a magyar liturgia szentesítése
és a magyar egyházmegye felállítása érdekében. E hosszantartó, hosies küzdelem
vezéregyénisége Farkas Lajos volt.
Szüloföldünk kiemelkedo egyénisége, 1821. május 24-én
született Hajdúdorogon 1894. december 3-án halt meg Debrecenben. Kassán,
Eperjesen és Pozsonyban tanult. Az 1848-49-es szabadságharc honvédkapitánya, a
magyar nyelvu bizánci katolikus liturgia harcosa, széles látóköru és lelkes irányítója.
A dorogiak betelepítését végzo Farkas Mihály kapitány leszármazottja. Mint
országgyulési írnok jelen volt 1843-1844-es országgyulésen. Hajdúdorog, majd a
Hajdú Kerület fohadnagya, ill. Hajdú vármegye foügyésze és árvaszéki elnöke
volt. O volt a magyar nyelvu liturgiáért folytatott harc elindítója és
irányítója 1843-94 között. Családi neveltetésébol és szüloföldje társadalmi,
politikai körülményeibol adódóan jól ismerte a magyar görög katolikusok
törekvését az anyanyelvu liturgiáért.
A
XIX. században már magyarul miséztek Dorog papjai (Bányai Antal, Kerekes Döme),
bár erre nem volt hivatalos engedélyük. Farkas Lajos vezetésével megújult a
tudatos küzdelem. Farkas, mint a város fohadnagya, azt indítványozta, hogy
társadalmi mozgalom keretében, szervezetten dolgozzanak az önálló püspökségért
és a magyar nyelvuségért. A kéziratos magyar fordítások alkalmazását és
terjesztését is tilalom övezte.
1863. május 22-én
a közgyulésükön Farkas Lajos közremuködésével elhatározták, hogy Popovics
keresztény püspökhöz felterjesztéssel élnek. Az eredmény elmaradt. A dorogiak
látván az 1863. évi felterjesztés elhallgatását, most már nem a püspökhöz,
hanem a királyhoz, a hercegprímáshoz, az udvari fokancelláriához és a képviseloházhoz
fordultak, mi több leszögezték azt is, hogy e szent cél egy különálló,
független magyar ajkú óhitu katolikus püspökség felállítását, és egy független
vikáriusság szervezését is kérték.
A kéziratos magyar fordítás alkalmazását és terjesztését is
tilalom fékezte. Hajdúdorog hívo közössége volt az, amely ismételt kéréssel
fordult a munkácsi püspökhöz. Az eredmény most is elmaradt. Farkas Lajos,
Hajdúdorog fokapitányának kezdeményezésére 1868. április 16-án országos
zsinatot hívtak össze Hajdúdorogra, ahol 52 magyar egyházközség képviseloi országos
kongresszust tartottak, 220 képviselovel és 31 pappal. (Amelynek egyetlen
eredménye volt: 1873-ban magyar püspöki külhelynökséget létesítettek itt.)
O
volt, aki eloször készített, jól átgondolt stratégiát a magyar görög
katolikusokat sújtó helyzet országos méretu megoldására, és ezért egy fél
évszázadon át példamutató erkölcsi szilárdsággal küzdött.
Farkas Lajos, az eszme lánglelku, széles látóköru, nagy
politikai tapasztalattal rendelkezo kemény harcosának 1894-ben történt halála
után a magyar nyelvu liturgiáért folytatott harc megtorpant. Mintha gyászolták
volna a fo zászlóvivot, aki már 1843-ban a pozsonyi országgyulésen is hallatta
városának, Dorognak az idegen nyelvu liturgia elleni panaszos feljajdulását. Az
Egy nemzeti küzdelem története c. könyve örök idokre bizonyítja, hogy a magyar
görög katolikusok ügye nem talált kello támogatásra. Az emlékiratból árad a
nemzetszeretet. A félszázados küzdelmet végül mégis siker koronázta.
