Hírességek

Jeles személyiségeink

Ha O a „magyarok Mózese” mi nekünk a hajdúk ivadékainak? A második „államalapítónk”, városalapítónk. A küzdelmekkel teli magyar történelem egyetlen gyoztes szabadságharcának vezetoje, megvívója. A három részre szakadt Magyarország küzd létéért fennmaradásáért. Az 1593-ban kezdodo 15 éves háborúban a Habsburg-ház nem volt képes eredményt elérni. A reformáció hatása a vallási egység helyreállítási törekvései a nemzeti jogok korlátozása ellenállásra késztették a magyarországi rendeket. Ilyen körülmények között vetodött a történelem fénye szinte „véletlenül” Bocskai István váradi fokapitányra, az ország egyik leghatalmasabb fourára. A politikai helyzet választás elé kényszerítette. Vagy elmenekül az országból, vagy ellenáll a császári önkénynek. Az utóbbit választotta. Önerejére támaszkodott és megnyerte magának a hajdúkat. Hatalmas lépés volt, gyozelmeinek, hadi sikereinek kovácsai lettek. A korabeli társadalmi renden kívül élo hadinép Bocskaihoz pártolásával a sikerek gyorsan követték egymást. 1604 október 15 Álmosd-Diószegi csata /Várad felmentése/ még az évben Kassai bevonulás (november 12.) innen bocsátja ki Bocskai István kiáltványát a nemzethez, felsorolva sérelmeiket és kinyilvánította miért vont kardot, a nemzet alkotmányos és lelkiismereti szabadságáért. A bujdosók fejedelmükké választották, ehhez Bethlen Gábor a török szultán megerosítését is megszerezte, de ekkor még nem csatlakoztak hozzá a nemesek, fourak.

Bocskai Politikai bölcsessége és államférfiúi nagysága szabadságharcának gyozelme abban rejlik, hogy rövid két év alatt sok-sok szakadék között megtalálta a célravezeto utat. Katonai hatalmának idején megvalósíthatónak látta Magyarország és Erdély egyesítését. Béketárgyalásain minden törekvése valósággá vált. Tekintélyére jellemzo, hogy közvetítésével jött létre a Habsburg-ház és Török Birodalom közötti Zsitvatoroki békeszerzodés. A Szerencsi országgyulés 1605-ben Magyarország fejedelmévé választja. A török szultántól koronát kap – nem utasítja vissza – de soha nem teszi a fejére. 1605 decemberében letelepíti a Hajdúkat birtokán. Kiváltságlevelével közös nemességet adományoz számukra. Szabadságharca 1606-ban megkötött pécsi békével zárul. Szabadságharcának eredményeit nem éri meg 1606 december 29-én Kassán meghal.

Végrendeletében írja: „Ezeknek utána mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója – meghagyom s írom, szeretettel itvé, mind az erdélyi és magyarországi híveket, az egymás közt való szép egyezségre – Az egyezségnek pedig örökösen való – A Respublicaknak soha egymás ellen senki ingerlésébol, izgatásából ne törodgyenek”.

Bocskai Szelleme legyen lelkiismeretünk ébrentartója.

A hajdúk tánca

Görög Demeter (1760-1833) mellszobra a Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll (Hajdúdorog, Tokaji u. 4.)

Görög Demeter Hajdúdorog szülötte: kúlturpolitikus, nevelo, irodalmár és kartográfus volt. II. József uralkodása idején került Hajdúdorogról Bécsbe, ahol Bessenyei György nyomdokában lépett. A Hadi és más nevezetes Történetek, majd a Magyar Hírmondó szerkesztoje lett. a felé áradó tiszteletet a nagy kortárs írók és költok muvei orizték meg.

Nevét orzi a Görög Demeter Muvelodési Ház mellett utca, a helyi Kertbarátkör, Polgárorség és a Gazdakör is.

A Görög Demetert ábrázoló mellszobrot Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászmuvész készítette. A szobor felavatására 1986. augusztus 19.-én került sor.Mészáros Károly emléktábla

Mészáros Károly (1821-1890) Hajdúdorog szülötte. Helytörténész, politikus, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc résztvevoje. A kárpátukránok történetének kutatója, felemelkedésük harcosa. Nevét Városi Könyvtárunk viseli.

Tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Görög Katolikus Általános Iskola falán (Hajdúdorog, Petofi tér 1.)

Egyháztörténeti munkássága:

Tevékenységének fontosságát Udvari István ekképen foglalja össze:

… a történész életrajza és tevékenysége arra is példa, hogy szemléltesse: Hajdúdorog magyar görög katolikus lakosságának évszázadok óta természetszeruleg termékeny személyes és társadalmi kapcsolatai voltak a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye ruszin népével. E kérdés vizsgálata önálló tanulmányt igényel. Annyi azonban bizonyos, hogy az egyházmegye legnépesebb, gazdaságilag talán legerosebb és legteherbíróbb parochiája a XVIII. század végén kántorképzott tartott fenn, ahol ruszin és román ifjak is tanultak. Bacsinszky András püspök, aki maga is 12 esztendot töltött Hajdúdorogon, egyik levelében leírja, hogy a „nemes város” a külso ifjaknak táplálója és istápolója, akik által a napkeleti szent rítus és rendtartások az egész megyében híresek voltak.

Mészáros Károly igen sokat tett a magyar liturgikus nyelv megteremtéséért Hajdúdorogon. Ungvári ügyvéd korában is bekapcsolódott a magyar nyelv oltárra emelése és a hajdúdorogi püspökség felállításában.

„A magyarság önvédelme a keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen” címu munkájában, melyben ezt olvashatjuk:

… Mészáros Károly ügyvéd … közbirtokos urakból s a dorogi g.-k. presbitérium tagjaiból ezennel egy állandó bizottság alakíttatik és megbízatik, hogy jelen határozat értelmében folyamodványok szerkesztését, azoknak az illeto helyeken, különösen pedig O felségéhez személyesen a munkácsi püspök úr o méltóságának … jövo május hó végéig eszközöljék.

Megírta még „A görög katolikus egyház történelme Magyarországon” címu munkáját, amin 30 éveig dolgozik. Felhívással fordul Ungvár lakosságához, hogy e munkájának kiadási költségéhez 2 forinttal járuljanak hozzá, azonban ez elmaradt, mert a kézirat feldolgozatlanul a könyvtárban van jelenleg is.

Az egyháztörténet kiváló ismeroje volt, ennek szép példája a „Tartományi zsinat Esztergomban” 1858. szeptember 19-én címu munkája. Ebben a régebbi zsinatok rövid történetével, valamint kituno egyházfiak élet- és jellemrajzaival foglalkozik.

Úgy látja: „Nemzetünknek a keresztény hitre való térése, nemcsak mint az o küléletének legfontosabb, s meglepo mozzanata – hanem mint az o saját szellemének belvilágára is eldönto befolyással ható tény, kétségkívül a legnevezetesebb, s legtanulságosabb. Történetileg valóban amott meghalt az Ázsiából beköltözött magyar nép emiatt pedig egy európai magyar nemzet támadott újjá.”

Sokan úgy vélték, hogy a keresztény hitre való áttérés egyenlo lesz a nemzethalállal, ez nem így történt. Szükség van a katolikus hitszellem megorzésére és ápolására az egyházi zsinatok által.

Történeti áttekintést ad a zsinatokról egészen a címben szereplo zsinat megtartásáig, valamint ismeretei a zsinaton megjeleno egyházférfiak életrajzát, sot még a zsinat programját is leírja. A többi muve ezzel a témával kapcsolatban kéziratos formában megtalálható a hajdúdorogi könyvtátban, úgy mint a Naptári ünnepek és böjti napok kérdése körüli mozgalmak és viták a munkácsi egyházmegyében, valamint „A görög katolikus nép s a világi és szerzetes papság állapota” az egyházi uniót közvetlenül megelozo idokben.

Forrás: Kerékgyártóné Balázs Éva: Mészáros Károly (1821-1890) élete és munkássága. Hajdúdorogi Füzetek 3.Farkas Lajos emléktábla

Farkas Lajos (1821-1894) városunk kiemelkedo személyisége. Emlékére, tiszteletére Hajdúdorog Város Önkormányzata a millecentenárium évében, a Városnapon (2000. június 8.) emléktáblát helyezett el a Városháza falán.

A püspökségért és a magyar nyelvu liturgiáért folytatott harc meginditója:

Farkas Lajos, a dorogiak betelepítését végzo Farkas Mihály kapitány leszármazottja, 1821. május 24.-én született Hajdúdorogon, és ott is halt meg 1894. december 3.-án.

Mint országgyulési irnok jelen volt az 1843/44-es országgyulésen. Az 1848/49-es szabadságharcban honvéd századosként vett részt, késobb Hajdúdorog fohadnagya, majd Hajdú vármegye foügyésze, illetve árvaszéki elnöke lett.

O volt a magyarnyelvu liturgiáért és a Hajdúdorogon felállítandó görög katolikus püspökségért folytatott harc elindítója, szervezoje és irányítója 1843 és 1894 között.

Családi neveltetésébol és szüloföldje társadalmi, politikai körülményeibol adódóan jól ismerte a magyar görög katolikusok életét. Ráébredt arra, hogy súlyos mulasztást követtek el az elozo történelmi szakaszban azok, akiknek tisztségüknél fogva kötelességük lett volna a magyar liturgikus nyelvet támogatni. Akik azonban ezt nem tették, sot közömbösen elhallgaták, mintegy szándékosan dobták oda a magyar görög szertartásuakat a pánszlávok karmai közzé. Farkas Lajos szerint saját kora vezetoit is felelosség terheli, mert bár a magyar görög katolikusok ügye országosan támogatott s minden hazai fórumon elismert volt, mégis akadályokat gördítenek a nemzeti szertartási nyelv törvényes érvényesülése elé.

Ezért élete fo céljául tuzte ki, hogy nem törodve akadályokkal, gúnyolodásokkal, addig nem nyugszik – ha egyedül is marad – amíg a jogos kívánalmakat érvényre nem jutattja, mert azt a magyar nemzetiség szent ügyének tekinti.

Ez volt az a belso indíttatás, amelynek hatására a magyar görög katolikusok ügyét magáévá tette, mondván: „Ünnepélyesen kijelentem, hogy én, valamint a velem érzo magyar óhito sorstársak sem az orosz, sem az oláh atyafiaknak saját egyházi ügyeiknek vezetésében, nyelvüknek használatában gátul szolgálni nem akarunk, s viszont: mi is tolünk hasonlót kivánunk és várunk:”

Forrás: Dr. B. Papp János: Hajdúdorog küzdelme a magyar görög katolikus egyházmegye felállításáért.