Településtörténet

Régészeti leletek tanúsága szerint már a rézkorban is lakott hely volt. Erre utal a város határában talált rézbalta, ami Kr.e. 2300-2000 körül készült. Dorog elso okleveles említése 1301-bol származik. A falu a tatárjárás alatt elpusztult. 1430-ban a települést Dorogegyháza néven említik. Jelentos történelmi dátum a település életében 1605, a Bocskai-szabadságharc. Bocskai István fejedelemmé választása után hajdúinak nemesi címet adományozott, egyúttal biztosította letelepedésüket Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló, Vámospércs területén.

Írásos adatok szerint újabb település már a mai helyén volt, de a török háborúk idején elpusztult. A három részre szakadt Magyarországon Dorog elobb a senki földjéhez tartozott, majd vállalnia kellett a hódoltsági adót. 1594-ben tízezer krimi tatár tört be Szabolcsba, és ekkor feltehetoen Dorog is elpusztult.

A többi hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés itt is tizedekben történt. A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Viditótized és Telekhegytized. A hajdúk által kialakított új település védelmi jellegu, zárt rendszeru település volt. Középen állt az ortorony a templom eroddel, amit vastag fal vett körül, négy sarkán körte alakú bástyával, amibol ma már csak egy falrész van meg.

Részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban is. Huséggel szolgálták a fejedelmet. A Rákóczi-szabadságharc elmúltával viszonylag békés idoszak következett, amit csak a különbözo járványok (kolera) szakítottak meg. Viszonylag mindenki békében tette a dolgát, egy ilyen vidéki kisvárosban talán tudomást sem szerezve a felvilágosodásról, majd a reformkorról.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból a dorogi hajdúk is derekasan kivették a részüket, öt századost és több száz katonát adva a haza mentésére. Városunk nagyon sok családját érintette a szabadságharc utáni megtorlás: börtönbüntetés, birtokvesztés formájában. A kiegyezés után Dorogon is emelkedett a lakosság száma, a századfordulóra elérte a 9900 fot. A század elejétol napjainkig állandósult a tízezer körüli népességszám.

Dorog 1639-ben mezovárosi címet kapott, 1886-ban lemondott városi rangjáról, és község, majd nagyközség lett. Lemondásának oka: a történelmi és gazdasági események kedvezotlen alakulása. Az igazgatási szervezetek költségeinek magas volta miatt nem maradhatott kiváltságos város. Városi rangját ismét 1989. március 1-jén nyerte vissza.

A város mai arculatát befolyásolja a 3548 db lakóépület. Ezek között vannak olyan épületek, amelyek a hagyományokat orzik, zártsorú utcával párhuzamos gerincu, kispolgári típusú házak. Foként a város központjában helyezkednek el.